VietnamNinhBinhhhhhBickili (1 of 1)

Szemét vietnámi férfiak – Figyelmeztetés egyedülálló nőknek akik Vietnámba tartanak

10 hónapja utazom, és állíthatom, hogy eddig eléggé úgymond veszélytelen volt és kevésszer tudok visszagondolni arra, hogy megijedtem vagy igazán féltem. Igaz mindig résen vagyok. Ázsia veszélytelen ha az ember a kitaposott ösvényen marad és vannak mindig emberek körülötte. Nagyon sok a backpacker egész DK Ázsiában egész évben. Amit viszont megtanultam az elmúlt héten ennek van egy hatalmas hátránya is. Nagyon sok a fiatal húszonvalahány éves backpacker akik csoportokban utaznak. Ők forró nadrágban járnak meg a fél mellük kilóg a topból még templomokba is így mennek be. Itt vannak ezek az ázsiai férfiak nézik egész évben ezeket a ledéren öltözködő nyugati csajokat aztán persze a csajoknak semmi érdeke nincs, hogy felcsipejen egy ázsiait. Ott maradnak ezek az ázsiai férfiak kiéhezve nyugati nőkre és megpróbálnak élősködni az egyedül utazó nyugati nőkön ha esetleg utjukba téved egy. Mint ahogy én is… 2 nap egymás után…

Soha nem öltözöm kihívóan, hiszen nem akarok fölösleges bajt magamra zúdítani. A cikkben nem említek helyeket, mert nem szeretnék rossz fényt vetni az adott helyre, hiszen úgy néz ki ez általános egész Vietnámban.

vvvvvvietnam (1 of 4)

Csodálatos Mekong delta

Első eset

Egy nemzeti parkban motoroztam egyedül a semmi közepén. Láttam egy férfit az út szélén ült a motorján. Tisztán éreztem, hogy vár valakire és az a valaki nem a haverja. Belső hang egyből mondta, hogy ez a csávó gáz. Visszafordulni már nem tudtam úgyhogy elhajtottam mellette. Megtanultam az utam során mindig magabiztosnak kell tűnni bármi a szituáció hiszen ezzel lehet csak megúszni dolgokat, ezért sem fordultam vissza, csak tovább hajtottam. Aztán rá 1 percre elhajtott mellettem. Megálltam és előkaptam a térképet megnézve merre is van a legközelebi civilizált rész. Erre jön ez a férfi a másik irányból, majd megáll a motorjával mellettem. Mondja rossz irányba megyek és menjek abba az irányba amerre nincs semmi mondván arra van egy falu. Én megköszöntem neki ezt mosolyogva, tettetve, hogy nem félek és nem is tudom hogy ő egy szemét alak. Erre ő jól megragadt engem, automatikusan sikítottam. Hála megijedt és elhajtott igaz még hátranézett többször merre megyek. Vártam, hogy eltűnjön a látókörből és elindultam a másik irányba. Ez természetesen nem vette el a kedvem az utazástól viszont elvette a környéktől, úgyhogy úgy döntöttem aznap este fogok is egy buszt és elmegyek északra pár száz kilométert. Így is történt. Új környék, tiszta lap.

Második eset

Béreltem egy biciklit másnap ezen az új helyen és ismét egy idő után letértem a megszokott ösvényről, hogy megcsodálhassam Vietnám fantasztikusan szép túristáktól nem túlzsúfolt részét. Biciklizek faluk között és elhajtott mellettem két vietnámi férfi egy motoron. Rá 2 percre már követtek is. Nagyon megijedtem amikor nagyon közel hajtottak és lelassított a motor mellettem. Ezek is jól megragadtak ismét, automatikusan sikítottam. Erre ők megfordultak viszont 20 méter után megálltak és nézték merre megyek. Hesegettek a kezükkel menjek tovább. Még most is csodálkozom magamon, hogy maradhattam ennyire hidegvérű az egész dolog alatt. Azt hiszem kényszerben sok mindent tanulunk és sok minden megy automatikusan. Persze egy tapottat sem mozdultam. Az út tovább még annál is kihaltabb helyre vezetett. Nem is gondolkodtam, hiszen sokkban voltam kicsit, úgyhogy nem is tudom honnan jött az ötlet, de elővettem a telefonomat és ordítottam, hogy hívom a rendőrséget, erre hála végre ezek is megijedtek és elhúztak.

Két nap egymás után….

Minden rosszban van valami jó

Én szeretem meglátni a rossz dolgokban a jót. Ebben is megláttam hiszen rájöttem erős vagyok sőt még erősebbé tettek ezek a tapasztalatok. Nemcsak, hogy erősnek kell lenni ezeket átélni, de fel is kell dolgozni egyedül majd pedig megosztani édesanyámmal majd pedig veletek. Ismét erősödtem és az felbecsülhetetlen értékű az életemben. Biztos jó dolog ha az embernek mindig ott van valaki mellette, bár szerintem sokkal jobb ha tudja, ha nincs ott senki sem akkor is meg tud birkózni mindennel.

VietnamBicikli (1 of 1)

Sok rossz ember van Vietnamban mint más országokban is. Viszont például ez az öreg mosolygós nénike aki biciklizik előttem, és megy dolgozni a rizsföldekre biztos vagyok benne, hogy életében a madárnak sem ártott.

Minden okkal történik velünk

Biztos vagyok benne, hogy ez okkal történt velem és ezen tapasztalatok a jövőben segíteni fognak nekem. Nagyon örülök és szerencsésnek érzem magam, hogy más nem történt. Amúgy sincs arra idő, hogy az ember bevonuljon egy sarokba és sírjon. Nincs itt “Ildi” akit normál körülméyek között fel lehetne hívni és átjönne munka után és kisirhatnám magam a vállán vagy csak kiönthetném a lelkem neki.

Saját magad legjobb barátja leszel

Bármi rossz történt az utam alatt az igazából szinte azonnal a történtek után elkezdtem feldolgozni. Az agyam tudja, hogy csak magamra számíthatok és lehet ez normál körülmények között nem zajlana ennyire gyorsan. Ezen a két eseten is igaz mindkét esetben kissé sokkot kaptam és nagyon féltem viszont nagyon hamar túltettem magam rajta. Csak saját magamat tudom lenyugtatni és saját magamnak kell mindenen felülkerekedni, saját magam vállán sírhatok. Az ember nagyon adaptáló emberi lény, és amire azt hinné, hogy normál körülmények között nem képes rá akkor rájön hogy abnormális körülmények között mindenre képes az ember. Ez az út már most megtanított a jég hátán is megélni pedig még (remélem) a felénél sem tartok.

Egyedül utazni csodálatos

Ezzel a cikkel mindössze azt szeretném mondani, hogy egyedül utazni fantasztikus viszont nem mindig veszélytelen és rózsaszín felhő. Fel kell készülni a legrosszabbra hiszen annál csak jobb jöhet. Imádok egyedül utazni, és a jövőben is imádni fogom. Viszont vannak országok/helyek ahol jobban oda kell figyelni a dolgokra. Pl Budapesten egyedül sétálni nőkent vagy nem nőként sem egy életbiztosítás éjszaka a 8. kerületben viszont ha tudjuk ezt akkor elkerüljük, ezért és írtam ezt a bejegyzést.

Rossz dolgok sem engem sem titeket ne tartson vissza

Sokat gondolkodtam, hogy megírjam-e ezt a cikket, hiszen édesanyámra gondoltam. Viszont egyre többen írtok, hogy világgá mennétek a hatásomra úgyhogy úgy érzem felelősséggel tartozom felétek valamint családotok felé is hiszen ők fognak miattatok a legjobban aggódni ha elindultok. Ha ezzel a cikkel kicsit biztonságosabbá tudom tenni az utatokat akkor már megérte megírni. Álmok után menni kell és természetesen nekem is a kalandok folyatódnak.

Életem legjobb időszaka

Nem szeretném ezt a cikket rosszal lezárni. Hiszen már túl vagyok rajta és a kalandok folytatódnak. Nap mint nap fantasztikusabbnál fantasztikusabb dolgok történnek velem és életem legcsodálatosabb időszakát élem, és még a világért sem mennék haza hiszen annyi mindent szeretnék még felfedezni.



There are no comments

Add yours