Azerbajdzsán földöntúli csodái – lángoló dombok, sárvulkánok és ősi szimbólumok
A Kaukázus peremén van egy vidék, ahol a természet és az ősi hitvilág úgy keveredik, mintha egy másik bolygóra csöppennénk. Azerbajdzsán nemcsak Baku modern felhőkarcolóiról híres, hanem arról a misztikus világáról is, amit a városon túl talál az utazó. Ha már Azerbajdzsánba més és megmászod a csúcsát Bazardüzü, egy vad kaukázusi túra ’25. szept 4-9. semmiképp sem érdemes kihagyni.
Gobustan Múzeum és a kőbe vésett történelem
Az egyik legkülönlegesebb hely a Gobustan Múzeum, ahol a történelem tényleg életre kel. Ez nem egy poros kiállítás: interaktív, modern, és úgy meséli el az ősi idők történetét, hogy az ember szinte visszarepül a kőkorszakba. A közelben pedig ott vannak a híres petroglifák, több ezer éves sziklarajzok, amelyek vadászokat, táncoló embereket és állatokat ábrázolnak. Olyan érzés nézni őket, mintha valaki egy másik dimenzióból küldött volna üzenetet. Több mint 6000 rajz található itt, és a legrégebbi ábrák akár 40.000 évesek is lehetnek. A petroglifák között olyan is van, ami a norvég fjordokban talált ábrákkal kísértetiesen hasonlít.
Sárvulkánok, a boszorkánykonyha bugyborékoló világa
A környék másik szenzációja a sárvulkánok. Ezek nem hatalmas tűzhányók, hanem apró kráterek, amelyekből sűrű, hideg sár tör elő. Az egész táj úgy néz ki, mint egy földöntúli boszorkánykonyha, ahol a föld mélye fortyog és bugyborékol. A legjobb, hogy teljesen szabadon lehet köztük sétálni: nincs korlát, nincs tiltás, csak te és a természet játéka. Igazán egyedi hely ez hiszen, Azerbajdzsánban található a világ sárvulkánjainak több mint fele (közel 350 darab!!!) A bugyborékoló sárnak gyógyhatást is tulajdonítanak, a helyiek gyakran kenik magukra, mint valami természetes spa-kezelést.
Tűz temploma, a zoroasztrizmus misztikus öröksége
Kevés vallás olyan látványos, mint a zoroasztrizmus, amelynek központi eleme a tűz tisztelete. Az ősi Tűz templomában (Ateshgah) ma is érezni lehet a misztikus légkört, ahol évszázadokon át lángok mellett imádkoztak. Belépni ide olyan, mintha egy szertartás részese lennél, ahol az idő megáll, és csak a tűz ropogása marad. A templomot a 17. században indiai kereskedők használták szent helyként, akik a zoroasztrizmus és a hinduizmus hagyományait ötvözték. A természetes gázlángok akkoriban sosem aludtak ki – a mai lángokat már mesterségesen táplálják, hogy tovább éljen a varázs.
A lángoló domb, ahol a föld sosem alszik el
És ha azt hinnéd, ez már a csúcs, akkor jön a lángoló domb (Yanar Dag). Képzelj el egy hegyoldalt, amelyből folyamatosan lángok törnek elő. Nappal és éjszaka, télen és nyáron, szélben és esőben. Itt a föld gyomrából szivárgó gáz lobbantja lángra a felszínt, így a hegyoldal sosem alszik. Van benne valami félelmetesen szép: mintha a természet örökké égő szíve lenne. A domb lángjai már 700 éve égnek folyamatosan, és Marco Polo is megemlítette utazásai során. A helyiek régen azt hitték, ez a tűz közvetlen kapocs az istenekhez.
Azerbajdzsánban a történelem, a vallás és a természet úgy fonódik össze, hogy minden egyes helyszínnél azt érzi az ember: itt tényleg máshogy működik a világ. Ez nem egy egyszerű kirándulás, hanem egy időutazás a kőkortól a misztikus tűzkultuszokig, mindez egyetlen napon belül.
Vélemény, hozzászólás?